Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyarország hadtörténete az Árpádok korában, szem. 2 kr.

Bárány Attila

 

Kurzusleírás:

 

A kurzus a honfoglalók hadszervezetétől és a kalandozó hadjáratoktól kezdve tekinti át a magyar hadtörténetet az istváni katonai reformon, a nyugati nehézpáncélos elem beépítésén keresztül a 13. század végéig, amikor a tatárjárást követően sikerül konszolidálni a könnyű- és nehézlovasok együttműködésén nyugvó katonai szervezetet. Végigkövetjük a balkáni, keleti és nyugati hadjáratokat. Több csatát (pl.: Augsburg, Ménfő, Mogyoród, Kerlés, Morvamező) részletesen elemzünk. Foglalkozunk fegyverzettel, segédnépekkel, várépítészettel és határvédelemmel, keresztes hadjáratokkal.

Tematika:

 

  1. A honfoglalás. A honfoglaló magyarság hadszervezete. A sztyeppei nomád népek hadművészete, hun, avar előzmények.
  2. A kalandozó hadjáratok és értékelésük. Elemzés: az augsburgi csata.
  3. Szent István hatalma megszilárdítása: harcok Koppány, az erdélyi Gyula és Ajtony ellen. Elemzés: a nagyőszi csata. Szent István-államának hadszervezete
  4. A német császárság hódító törekvései. Az expanzió elleni védekezés. Zotmund és Vértes mezejének nemzeti legendáriuma. Elemzés: a ménfői és a mogyoródi csata. Az ország meghatározó katonai hatalommá válása Szent László és Kálmán alatt. László harcai a besenyők ellen (László ’viadala a kun vitézzel’: a kerlési/cserhalmi ütközet).  Horvátország meghódítása.
  5. Az Árpád-kori miles. A testőrség és a milites aulae regis intézménye. A hadsereg összetétele. Serviensek, a várispánságok népei. Határvédelem: a gyepű és a kapuk; őrök, lövők, csőszök stb.
  6. Hadviselet és fegyverzet az Árpád-korban (kétélű kardok, buzogány, bárd). Íjászat (kun-típusú nyilak elterjedése).
  7. A nehézlovasság elterjedése: A Fischa-menti és a Száva-menti csata. A könnyűlovasság fejlődése. Segédnépek: besenyők, úzok, székelyek, izmaeliták, kálizok, jászok.
  8. Keleti orientáció: oroszországi harcok. Küzdelmek Halicsért. Elemzés: a peremisli csata. Harcok a Balkánon: Mánuel fenyegetése. III. Béla hadjáratai. A déli védelem megszervezése: a macsói, sói, ozorai, boszniai, kucsói és barancsi bánságok.
  9. A keresztes hadjáratok és Magyarország. II. András keresztes hadjárata és értékelése. Keresztes lovagrendek Magyarországon (johanniták, templomosok és teutonok) és katonai szerepük.
  10. A tatárjárás.
    1. A mongolok hadszervezete. b.
    2. Az ország védelme. Elemzés: a muhi csata.
  11. Cseh és lengyel konfliktusok. Az olsavai csata. Harc a Babenberg-örökségért: II. Ottokár fenyegetése.  Elemzés: a morvamezei csata.
  12. Várak, váépítészet az Árpád-kori Magyarországon. Korai vártípusok. Földvár/Földsáncépítési technikák. Hegyi menstvárak a XII-XIII. században. Az első kővárak. II. András adományai. IV.Béla kővárai: Sempte, Bolondóc, Zólyom. Az oligarchák várépítései (Németújvár, Léka). Vártípusok: belső-és külsőtornyos várak. Klasszikus normann lakótornyok (Salamon-torony, Köpcsény).

Bárány Attila  - Magyarország hadtörténete az Árpádok korában, szem. 2 kr.

Bibliográfia

i., Források

Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000-1686). szerk. Blazovich L.-Érszegi G.-Turbuly Éva. Bp.-Szeged, 1998.

Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici. 1000 - 1526.  szerk. Márkus D., Bp., 1899.

Makkai László-Mezei László, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Nemzeti Könyvtár. Bp. 1960.

Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. szerk. Léderer Emma, Bp., 1964.

Szöveggyűjtemény a középkori magyar történelemből. Szerk. Bolla Ilona – Rottler Ferenc. Bp., 1986.

Középkori históriák oklevelekben (1000-1410). szerk. Kristó Gy., Szeged, 1992.

Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Mo-ról. szerk. Blazovich L.- Kristó Gy.- Makk F. Szeged, 1994.

Ottó freisingi püspök: I. Frigyes császár tettei.  Bp. 1912.

Cremonai Liudprand: Antapodosis.;  Liudprand jelentése konstantinápolyi követségéről. In: Peter Classen: A Nyugat és Bizánc a 8-10. században. Bp., 2005.

A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. szerk. Györffy Gy. Bp., 1975.

Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései. Szerk. Györffy Gy. Bp., 1965.

Kun László Emlékezete. Szerk. Kristó Gy., Szeged, 1994.

Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gy. Szeged, 1999.

A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gy. Szeged, 1995.

Írott források az 1050-1116. közötti magyar történelemről. Szerk. Makk F.,Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006.

Magyarok a Kijevi Évkönyvben. szövegeket vál., ford., bev., kommentárok Font Márta. Szeged, 1996.

A mongolok titkos története. ford. Ligeti Lajos, Bp. 1962.

Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Bp., 1984.

Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Szerk. Hodinka Antal. Bp., 1916.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Marosi Ernő, III. Béla emlékezete. Bp. 1981.

Források a korai magyar történelem ismeretéhez. Szerk. Róna-Tas András. Bp., 2001.

Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. Bp., 2005.

Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom. Bp., 2000.

 

ii., Irodalom

Ágoston István: A muhi csata. Bp., 1991.

Áldásy Antal: A keresztes hadjáratok története. Bp., 1924.

Bánlaky (Breit) J., doberdói: A magyar nemzet hadtörténelme. I-VIII.Bp., 1929-34.

Bárczay Oszkár: "Két hadi esemény a XIII. századból", HK (1893) 484-97.; 667-79. [Muhi, Morvamező]

Bertényi Iván: "A címerek katonai felhasználása Magyarországon a 13-14. században", HK (1987/4.) 395-412.

--: "Címerek és zászlók az Árpád-korban. (Különös tekintettel a korai magyar címer- és zászlóhasználat egyes külföldi párhuzamaira)", Bp., 1993. (Strigonium Antiquum 2.) 99–104. o.

Blazovich László: "IV. László harca a kunok ellen", SZ (1977) 941-45.

Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Bp., 2000.

Borosy András: "A keresztes háborúk és Magyarország",HK 109 (1996/1) 3-43.;(1996/2) 11-55.

--: "A lovagi haditechnika és a lovagság az Árpád-korban", in Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp., 1984.

--: "XI-XII. századi harcosrétegünk néhány kérdéséről",  HK  (1974/1) 3-27.

--: "Vélemények a korafeudális fejedelmi kíséretről", AH Szeg 70 (1981) 19-39.

--: "Főurak, familiárisok, harcosok Magyarországon a XIII. szd", HK (1978)315-38.

--: "Az Árpád-kori királyi vármegye felbomlása és hadakozó népeinek sorsa", HK (1983/4.) 527-52.

--: "Határőrség és határőrök az Árpádok korában", HK (1977/4.) 543-57.

--: "Hadi érdemek Magyarországon a XIII. században", HK (1985/2.) 5074-40.

--: "A királyi várispánságok hadakozó népei Mo. a tatárjárás előtt",HK(1983)3-24.

--: "A XI-XIV. századi magyar lovasságról", HK 9 (1962/2) 119-174.

--: "Perdöntő párviadalok Magyarországon", HK (1986) 237-51.

--: "Hadsereglétszámok a X-XIV.században", HK (1992/4.) 3-32.

--: "Történetírók a tatárjárásról", HK (1991/1.) 3-22.

--: "Egyház és honvédelem az Árpádok korában. Az egyháziak hadakozó népei", HK (1987/4.) 607-42.

--: "A kora Árpád-kori kíséret és testőrség szerepének historiográfiai áttekintése", HK (1984/2.) 290-304.

B. Szabó János: "Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései",  HK (2001/1.) 75-102.

B. Szabó János - Somogyi Győző: Elfeledett háborúk. Magyar-bizánci harcok a X-XIII. században. Bp., 1999.

B. Szabó J.: A tatárjárás. Bp., 2007.

Clair Vilmos: Magyar párbaj. Bp., 2002.

Czimer K.: A magyar királyok udvari katonái a XI-XIV. században. Szeged, 1912.

Cs. Sebestyén Károly:"A sagittis Hungarorum”.A magyarok íja és nyila.Szeged,1932.

Csorba Csaba: A tatárjárás. Bp., 1991.

Darkó Jenő: "A magyar huszárság eredete", HK  (1937) 156-59.

--: Ősmagyar hadiszervezet és taktika. Debrecen, 1916.

--: Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugateurópára. Bp., 1934. [2007]

Deér József, A magyar törzsszövetség és a patrimoniális királyság külpolitikája. Kaposvár, 1928. [2003]

Dienes István: A honfoglaló magyarok. Bp., 1972.

Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Bp. 1980.

Erdélyi Gyula: A magyarok hadművészete. Bp., 1933.

--: A magyar katona : a magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése. Bp., 1929.

Fegyveres nomádok, nomád fegyverek. szerk. Balogh László, Keller László. Bp., 2004.

Fegyvert s vitézt. A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk. Hermann Róbert. Bp., 2003.

Félegyházi József: A tatárjárás történeti kútfőinek kritikája. Vác, 1941.

Fodor Ferenc: "Adatok a magyar gyepűk földrajzához", HK 37 (1936) 113-44.

Font M.: A keresztény nagyhatalmak vonzásában : Közép- és Kelet-Európa a 10-12. században. Bp., 2005.

--, "Magyar-orosz politikai kapcsolatok 1118-1196", AETAS 1995/3.

--, "Magyar-orosz kapcsolatok a XII. században", SZ 125 (1991) 107-144.

Gyóni Mátyás: Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében. Bp. 1938.

Györffy György: A magyarság keleti elemei. Bp. 1990.

Györffy György: István király emlékezete. Bp. 1971.

--: István király és műve. Bp., 2000.

--: László király emlékezete. Bp. 1977.

--: "A lovagszent uralkodása", Történelmi Szemle 20 (1977) 533-564.

--: "Koppány lázadása", in Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1970. 5-30.

--: "Határvédő népelemek", SZ 92 (1958) 55-87.

Gyárfás István, A jász-kunok története. I-IV. Bp-Szolnok, 1870-1885.

Hadszervezet és honvédelem István király korában. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1988. szeptember 7-i tudományos emlékülésének anyagai. [Budapest,] 1988. [Veszprémy László: Magyarország és Európa István király korában, 7-21.; Rázsó Gyula: István és a fiatal magyar állam fegyveres védelme, p. 22-32.; Borosy András: Hadsereg és társadalom István korában, p. 33-44.]

Hársing László - Kozák Károly: "A johanniták a középkori Magyarországon", Világosság (1979/11.).

Hatházi Gábor: "Az Árpád-kori magyar hadszervezet nomád elemei. A besenyők", HK (1990/2.) 22-60.

Hodinka Antal: "Kálmán királyunk 1099-iki peremysli csatája", HK 1913. 325-46.; 524-44.

Hóman Bálint - Szekfű Gyula, Magyar történet. I-V., Budapest, 1935-6. /Hóman Bálint:  I. k./

Horváth Miklós, "A magyar állam nemzetközi helyzetének főbb vonásai és a magyar-szláv együttműködés a XI. században", Hadtörténeti Közlemények 3 (1956/2) 26-58.

Illésy J.: "Törekvések a német lovagrend meghonosítására Magyarországon", SZ 26 (1902/3.) 234-48.

Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. Bp., 1930. [1992]

Kalmár János: Régi magyar fegyverek.  Bp., 1971.

Kapitánffy István: Hungarobyzantina : Bizánc és a görögség középkori magyarországi forrásokban. Bp., 2003.

Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete. Bp. 1981.

Kiss Lajos: "Nemzeti függetlenségünk védelmezése III. Henrik ellen", HK (1891) 27-59.; 180-207.; 332-357.

Kordé Z. – Petrovics I.: A magyar kalandozások. Bp., 1991.

Kossányi Béla, "Úzok", SZ 57-58 (1928-1929).

Köblös József – Süttő Szilárd – Szende Katalin: Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa, 2000.

Kristó Gyula: Az augsburgi csata. Bp., 1985.

--: A székelyek eredete.  Bp., 2002.

--: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980.

--: Az Árpád-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1988.

--: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp., Akadémiai, 1979.

--: Az aranybullák százada. Bp., 1976.

--: Kristó Gyula, "Oroszok az Árpád-kori Magyarországon", in: Tanulmányok az Árpád-korról. szerk. Kristó Gy., Bp. 1983. 191-208. ua. in: AH Szeg 67 (1980) 57-66.

--: Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán. Szeged, 1993.

--: Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. Bp., 2002. [Szabolcs vezér; Magyar kalandozások – kalandozó magyarok; Gizella királyné magyarországi kísérete; A magyar kalandozó hadjáratok szezonalitása]

Kristó Gy.-Makk F.- Szegfű L., "Szempontok és adatok a korai magyar határvédelem kérd., HK (1973) 635-640.

Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Bp., 1988.

Léderer Emma, "A tatárjárás Magyarországon és nemzetközi összefüggései", Sz 86 (1952) 327-363.

Lukcsics Pál: "Magyar zsoldosok a pápaság szolgálatában a XIV. században", HK (1932) 125-57.

A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király B. – Veszprémy L., Bp., 2003.

A magyar gyalogság. szerk. Doromby J.- Reé K. Bp., é.n.

A magyar huszár : a magyar lovaskatona ezer évének története. szerkesztették az I. részt Ajtay Endre, a II. részt Péczely László, a III. részt Reé László. Bp., 1936.

A magyar huszár. szerk. Zachar József]. Bp., 2000.

Magyarország hadtörténete. I-II. szerk. Borus József, Bp., 1984.

Magyar kódex I. Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig. Bp., 1999.

Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1938.

Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. Bp., 1988.

A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor, Bp.: Athenaeum, 1895-98.

A magyar katona vitézségének ezer éve. I-II., szerk.: Pilch Jenő, Bp., é. n.

Makk Ferenc, Magyar külpolitika 896-1196. Szeged, 1993.

--, Magyarország a XII. században. Bp. 1986.

--, "III. Béla és Bizánc", SZ 115 (1982).

--, "Magyar-bizánci kapcsolatok a XII. században", SZ 114 (1981/1.).

--, "Megjegyzések a II. Géza-kori magyar-bizánci konfrontáció kronológiájához" AH Szeg 67 (1980)

-- : A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged, 1998. [Szent László és a Balkán; Csaba és Alpár; Néhány megjegyzés a Kálmán-ági királyok külpolitikájához]

Mezey László (szerk.): Athleta patriae. Tanulmányok Szent László tört-hez.Bp.1980.

Molnár József: "A királyi megye katonai szervezete a tatárjárás korában", HK  (1959/2.) 222-52.

Moravcsik Gyula:  Bizánc és Magyarország.  Bp. 1953.

--: Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása. Bp., 1950.

--: "Bölcs Leó Taktikája mint magyar történeti forrás", SZ 85 (1951) 334-53.

--, "III. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után", SZ (1933) /pótfüzet/ 518-528.

Móricz Bálint Dezső: Magyarország harcai Németország ellen a királyság első félévszázadában. Bp., 1909.

Nagy Millenniumi Hadtörténet. Szerk. Rácz Árpád, Bp., 2000.

Nagy Balázs (szerk.): A Tatárjárás. Bp., 2003.

Négyesi Lajos: "A ménfői csata", HK (1994/3.) 136-47.

--: "A muhi csata", HK (1997/2.) 296-310.

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp., 1930.

Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás. szerk. Felföldi Szabolcs, Sinkovics Balázs. Bp., 2001.

Olchváry Ödön, "A muhi csata", SZ (1902/4-6.) 309-25.; 412-27.; 505-27.

Pálóczi Horváth A., Besenyők, kunok, jászok. Bp. 1989.

Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt.Bp.1899[1984]. 

--: "Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században", HK 1 (1888) 501-26.

--: "V. István bolgár hadjáratai", in Hunfaly Album. Bp., 1891. 165-74.

--: "II. Géza orosz-görög háborúi", HK 3 (1890) 1-9.; 273-285.

--: "A magyarok 954-955. évi hadjárata",SZ  33 (1899) 580-94.

--: "A sajómezei csata 1241. ápril 11.", HK (1893) 1-14.

Pálfy Ilona: A tatárok és a XIII. századi Európa. Bp. 1928.

Rónai Horváth Jenő, "Magyar hadi krónika", Hadtörténeti Közlemények (1895/5) 3-157.

Sóvári Soós Elemér: "Az 1278. évi morvamezei (dürnkruti) csata", HK (1890) 459-77.

Schütz Ödön, "A mongol hódítás néhány problémájához", SZ (1959/2-4.).  

Szádeczky Béla: A tatárjárás Magyarországon. Kolozsvár, 1898.

Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon. Bp., 1896.

Szent István és az államalapítás. Szerk. Veszprémy László. Bp., 2002.

Székely György: „Egy elfeledett rettegés: a második tatárjárás a magyar tört. hagyományban", SZ (1988) 52-88.  

Szombathy Viktor - László Gyula (szerk.): Magyarrá lett keleti népek. Bp. 1988.

Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Bp., 1962.

Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1992.

Sweeney, J.R., "Magyarország és a keresztes hadjáratok a 12-13. században", SZ 118 (1984) 114-124.

Tóth Sándor László: Levediától a Kárpát-medencéig. Szeged, 1998.

Tóth Zoltán: "A huszárok eredetéről", HK (1934) 129-41.

--: "A hadakozó nép" In Magyar Művelődéstörténet. I. szerk. Domanovszky S. Bp., é.n. 249-84.

Török József: Szerzetesek és lovagrendek Magyarországon. Bp., 1990.

U. Kőhalmi Katalin: A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Bp., 1972.

Váczy Péter: "Gyula és Ajtony", in Szentpétery Emlékkönyv. Bp., 1938.

Vajay Szabolcs: "Dominae reginae milites. Árpád-házi Jolánta magyarjai Valencia visszavételénél", Mályusz Elemér Emlékkönyv, Bp. 1984. 395-414.

Váry Rezső – Bárczay Oszkár: "Bölcs Leó Taktikája", HK (1896) 23-52.

Vásáry István: Az Arany Horda. Bp., 1986.

Vékony Gábor: Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Bp., 2002.

Veszprémy László: "A magyarországi lovagságról", HK (1984/4.) 746-52.

--: "Anonymus gestájának néhány hadtörténeti vonatkozása",HK (1993/2.) 3-19.

--: "Páncél és páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben",HK (1995)3-12.

--: "A kerlési (cserhalmi) ütközet forrásproblémáihoz", HK (1991/1.) 69-80.

Wertner Mór: "Az 1291. évi magyar-osztrák hadjárat", HK 36 (1916) 349-86.

--: "Magyar segítőcsapatok a göllheimi csatában" [1298], HK 37 (1915) 59-84.

Zichy Ladomér: A tatárjárás Magyarországon. Bp., 1934.

Zsoldos Attila: "A királyi várszervezet és a tatárjárás", HK 104 (1991) 45-76.

--: "A várjobbágyi jogállás kialakulása", HK (1993/2.) 20-42.

--: Szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből. Bp., 1999.

--: "Téténytől a Hódtóig. Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata", TSz 39 (1997) 69–98.

Vasshegyi Emília: II. Endre keresztes hadjárata. Bp. 1926.

Wilczek Ede: "II. Endre keresztes hadjárata", SZ 28 (1894/7-8.) 592-608.; 697-713.

Veszprémy László: "II. András magyar király kereszteseinek létszáma", HK (1994/1.) 113–116.

 

 

Magyarország külpolitikája 1241-1490

Középkori magyar történelem előadás, BTTR220; BA II. évf.

Bárány Attila

 

Kurzusleírás:

A kurzus a Magyar Királyság helyét igyekszik meghatározni Európában a tatárjárást követően, egészen Mátyás haláláig. Vizsgálja, volt-e szerepe az uralkodóknak az európai hatalmi politikában? A királyi diplomácia működését nemcsak szövetségkötéseken, hanem dinasztikus házasságokon át ragadja meg. Áttekinti a közép és kelet-európai, valamint a nyugati orientációt. Hangsúlyozottan taglalja a pápaság és Magyarország viszonyát, a részvételét a keresztes hadjáratokban, a török veszély elhárítására tett első kísérleteket.

Tematika:

 

1. A középkori magyar diplomáciatörténet forrásai.

2. Az Árpádok külpolitikájának vázlata a Tatárjárás előtt. A magyar archiregnum kérdése.

3. IV. Béla és V. István külpolitikája. A déli bánságok rendszerének kialakulása.

4. Az utolsó Árpádok külpolitikája: IV. László és III. András.

5. Az Anjouk törekvése a Magyar trón megszerzésére. Károly Róbert első évei Magyarországon és diplomáciai viszonyai (1268-1310).

6. Az Anjou-uralkodók nyugati és északi irányú (osztrák, cseh, lengyel, litván) külpolitikája.

7. Az Anjou-uralkodók itáliai politikája (Pápaság, Nápoly és Velence)

8. Az Anjouk balkáni politikája.

9. A „kései” keresztes háborúk és Magyarország. A törökellenes harcok első szakasza Hunyadi János színrelépéséig. Nagy Lajos és Zsigmond török politikája.

10. Zsigmond nyugati orientációja (schisma, zsinatok, pápaság). Zsigmond közép-európai politikája (Velence, Lengyelország, Csehország).

11. Hunyadi János török politikája.

12-13. Mátyás nyugati irányú (Csehország, Szilézia, Ausztria) külpolitikája. Mátyás balkáni és törökellenes politikája.

 

Magyarország külpolitikája, 1242-1490

Közép-és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék - előadás, BTTR220; BA II. évf.

Bibliográfia

i, Források

Makkai László-Mezei László, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Nemzeti Könyvtár. Bp. 1960.

Thuróczy János, A magyarok krónikája. ford. Horváth János, Bp.: Magyar Helikon, 1978.

Bonfini, Antonio, A magyar történelem tizedei. Bp., 1995.

Köblös József–Süttő Szilárd–Szende Katalin: Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa, 2000. (von. részek)

 

ii, Irodalom

1. Tankönyvek

Kristó Gyula – Engel Pál - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Bp. 1998.

Engel Pál: Szent István birodalma. Bp., 2001.vagy uő: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig. Bp. 1990.

Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás, 1440-1711. Bp. 1989. (1490-ig)

 

2. Általánosan kötelező művek

Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp., 1935-6.

Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest: Zrínyi, 1988.

Kubinyi András: Mátyás király. Bp. 2001.

Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1986. (vonatkozó részek)

Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1992.

Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983.

 

3. Ajánlott irodalom. Feldolgozások, tanulmányok. (6 munka ismerete kötelező)

A Habsburgok. Szerk. Brigitte Vacha, Walter Pohl., Karl Vocelka. Bp., 1995.

Barta Gábor (szerk.): Mátyás király 1458-1490. Bp., 1990.

Bertényi Iván: Szent István öröksége. Magyarország tört. az államalapítástól a rendiség kial. Bp., 1997.

Deér József: Zsigmond király honvédelmi politikája. Pécs: Pécsi Egyetem, 1936. [HK (1936)]

Draskóczy István: A tizenötödik század története. Bp. 2000.

E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990.

Elekes Lajos: Hunyadi. Bp., 1952.

Engel Pál: "A török-magyar háborúk első évei, 1389-1392", HK 111 (1998) 3: 561-577.

Fenyvesi László: "Magyar-török diplomáciai kapcsolatok Mátyás haláláig", HK (1990/1.) 74-99.

Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. I. k. Bp. 1901.

Gyalókay Jenő: "A boroszlói hadjárat 1474-ben", HK (1940) 1-19.

Gyárfás István: "A fekete sereg", SZ 11 (1877) 500-09.; 617-24.

Hercegh Géza: Magyarország külpolitikája, 896-1919, Bp., 1989.

Huszti Dezső: Olasz-magyar kapcsolatok a középkorban. Bp. 1942.

Jászay Magda: Párhuzamos és kereszteződések. A magyar-olasz kapcsolatok történetéből. Bp., 1982.

Jászay Magda: Velence és Magyarország. Bp. 1990.

korban. Szerk. Marosi Ernő., Bp., 1987. I. köt.: 29-69.

Kovács Endre: Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. Bp. 1952.

Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Bp. 1973.

Kristó Gyula, szerk.: Magyarország vegyes házi királyai. Bp., 2003.

Magyarország és a szentszék kapcsolatának ezer éve. szerk. Zombori István. Budapest, 1996.

Magyarország és Kelet-Európa. szerk. Gál I. Bp. 1947.

Művészet I. Lajos korában. szerk. Marosi Ernő-Tóth Melinda-Varga Lívia, Bp., 1982. benne: Kubinyi András, "I. Lajos király", 15-37.

Niederhauser Emil: Bulgária története. Bp. 1959.

Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1453. Bp., 1999.

Rázsó Gyula: "A Zsigmond-kori Magyarország és a török veszély (1393-1437)" HK 20 (1973) 403-444.

Rázsó Gy.: Hunyadi Mátyás török politikája. In. Hunyadi Mátyás Emlékkönyv. Szerk.: Rázsó Gyula – V. Molnár László, Bp. 1990. 149-200.

Rázsó Gy.: Mátyás hadászati tervei és a realitás. Hadtörténelmi Közlemények, 1990./1. 1-30.

Rónai Horváth Jenő: "Mátyás király hadjáratai" HK (1888) 159-98.

Szakály Ferenc: "A török-magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt(1365-1526)." in Mohács. szerk. Rúzsás Lajos – Szakály F., Bp., 1986.

Székely György: "Luxemburgi Zsigmond, egy közép-európai uralkodó", in: Művészet a Zsigmond

Szokolai Katalin: Lengyelország története. Bp., 1998.

Teke Zsuzsa: Velencei-magyar kereskedelmi kapcsolatok a XIII-XV. században. Bp. 1979.

Topolski, Jerzy: Lengyelország története. Bp. 1989. vagy

Veszprémy László: "A nikápolyi hadjárat értékelése az újabb hadtörténetírásban", HK 111 (1998) 3:603-609.

Zöllner, Erich: Ausztria története. Bp., 1999.

 

Dinasztikus külpolitizálás a középkorban BTTRNK02

Nemzetközi kapcsolatok a XX. század előtt (Nemzetk. kapcs. spec.) előadás, BA. II. évf.

 

Dinasztikus külpolitizálás a középkorban BTTRNK02

Nemzetközi kapcsolatok a XX. század előtt (Nemzetk. kapcs. spec.) előadás, BA. II. évf.

Email: barany.attila@yahoo.com

  1. A dinasztikus diplomácia. A dinaszticizmus a középkori Európában. Dinasztikus házasságok, “familiáris” politika. A középkori külpolitika művelői, keretei, rendszere. A középkori diplomácia forrásai.
  2. Birodalmi előzmények: Róma és Bizánc. A bizánci diplomácia.
  3. A bizánci autokrácia és a birodalmi hatalmi ideológia, illetve hatása a Nyugatra.
  4. A pápaság felemelkedése (3. - 9. század): a szentszéki diplomácia fejlődése. A pápai állam kialakulása.
  5. A Merowing-birodalom kialakulása és berendezkedése.
  6. Nagy Károly: a Frank Birodalom diplomáciája. A Karoling-dinasztia.
  7. A Német-Római Császárság kialakulása. A Keleti Frank Királyság.
  8. Az Ottók diplomáciája. III. Ottó birodalma.
  9. A középkori univerzalizmus rendszere és ideológiai alapjai.
  10. A pápai állam a 9-11. században. A pápaság-császárság küzdelme a 11-13. században.
  11. Barbarossa Frigyes; a Hohenstauf-birodalom és a Welf-császárság küzdelme. Az “Antikrisztus”: II. Frigyes
  12. A Capetek felemelkedése és dinasztikus politikája (987-1180).
  13. Anglia: a normann hódítás és berendezkedés. Az angol monarchia és az egyház.
  14. Az “első Százéves Háború”: A Plantagenet-birodalom (1154-1259).
  15. Franciaország “ébredése”: a Capet-grandeur IV. Szép Fülöp korában.

Bibliográfia

i, Források

Froissart krónikája. Szemelvények. szerk. Kulcsár Zsuzsanna. Bp., 1985.

Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp.1999.

Francesco Guicciardini: Itália története, 1494-1534. Bp., 1990.

Enea Silvio Piccolomini: Pápa vagy zsinat. Levelek. sz. Boronkai I.-Kapitánffy

I. Bp. 1980. [II. Piusz feljegyzései. Bp., 2001.]

Machiavelli, Niccolo: A fejedelem. Bp. 1964.

A három Villani krónikája. Ford. Rácz M. Bp.,1909. (Középkori krónikások 8-9.)

 

ii, Irodalom 1. Tankönyvek

Európa ezer éve: a középkor. I-II. szerk. Klaniczay Gábor. Bp., 2004.

Angi János - Barta János -Bárány Attila - Orosz István - Papp Imre - Pósán László: Európa az érett és a kései középkorban. Debrecen University Press, Debrecen, 2001.

Katus László: A középkor története. Pécs-Bp., 1999.

Gunst Péter (szerk.): Európa története. Debrecen, 1995.

 

2. Általánosan kötelező művek

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp. 1979. (1996.)

Holmes, George: Hierarchia és lázadás (1320-1450). Bp., 2003.

Kleinschmidt, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története. Bp., 2000. (5-43.)

Váczy Péter: Egyetemes Történet. II. Középkor. Bp. 1936.

 

3. Ajánlott irodalom. Feldolgozások, tanulmányok. (6 munka ismerete kötelező)

A francia világ atlasza. Bp., 2000.

A Habsburgok. Szerk. Brigitte Vacha, Walter Pohl., Karl Vocelka. Bp., 1995.

Ács Zoltán: Az antikrisztus. II. Frigyes. In: Koronás portrék. Szerk. Szvák Gyula. Bp., 1987. 35-57.

Anderle Ádám: Spanyolország története. Bp., 1992.

Bárándy Gergely: Velence fénykora. Bp., 1999

Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVIII.században. Bp.1985.

Braudel, Fernand: Franciaország identitása. I-II. Bp., 2003.

Bréhier, Louis: Bizánc tündöklése és hanyatlása. Bp., 1997.

Canning, Joseph: A középkori politikai gondolkodás története 300-1450. Bp., 2002.

Churchill, Winston: Az angol ajkú népek története. Bp., 2004.

Davis, R. H. C.: A normannok. Mítosz és valóság. Bp., 2002.

Duby, Georges: Katedrálisok kora. Bp. 1984.

Duby, Robert - Mandrou, Robert: A francia civilizáció ezer éve. Bp. 1975.

Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Bp. 1979.

Fischer-Fabian, S.: A német cézárok. A középkor német császárainak tündöklése és bukása.Bp.1985.

Floss, Clive - Magdalino, Paul: Róma és Bizánc. Bp. 1990.

Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában : Közép- és Kelet-Európa a 10-12. században. Bp., 2005.

Franciaország története. szerk. Georges Duby. Bp, 2005.

Franzl, Johann: I. Rudolf. Bp., 2000.

Fulbrook, Mary: Németország története. Bp. 1993.

García de Cortázar, Fernando – José Manuel González Vesga: Spanyolország története. Bp., 2001.

Gergely Jenő: A pápaság története. Bp. 1982. vagy Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. Bp., 2001.

Gerics József: Korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp.1987.

Gillingham, John: A Rózsák Háborúja. Bp. 1985.

Goetz, Wolfgang: A német nép története. Bp. é.n.

Gonda Imre - Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. 1977.

Guenée, Bernard: "Állam és nemzet Franciaországban a középkorban". Világtörténet (1984/1) 3-16.

Gunst P.: Barbarossa Frigyes.  Bp. 1976. "Életek és Korok" sor. Szerk. H. Balázs Éva.

Gunst Péter: V. Károly. Bp. 1976. "Életek és Korok" sor. Szerk. H. Balázs Éva.

Hahner Péter: Franciaország története. Bp., 2002.

Hankiss Elemér - Makkai László: Anglia az újkor küszöbén. Bp. 1965.

Hearder, Harry: Olaszország története. Bp. 1992.

Hermann Zsuzsanna: Cesare Borgia. Bp., 1969.

Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Bp. 1993.

Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Bp. 1992. [1-72 p.]

Maurois, André: Anglia története. Bp. é. n.

Menache, Sophia: "A százéves háború első évtizedének mítosza és szimbólumrendszere. A nemzettudat kialakulása". Világtörténet 1984/4. 25-36.

Monnet, P.: “A középkori Patria Németország vonatkozásában, birodalomszervezés és regionális tudatformák között”, Aetas (1999/3)

Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1453. Bp., 1999.

Papadakis, Aristeides – Meyendorff, John: A keresztény Kelet és a Pápaság felemelkedése. Bp., 2002.

Paravicini, Werner: Merész Károly. Bp. 1989.

Pirenne, Henri: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.

Pósán László: “Az univerzalizmus eszménye a középkori Európában”, In: Nemzetállamok – szuverenitás – integráció. Szerk. Hülvely I., Pallai L. Debrecen, 2001.

Pósán László: Németország a középkorban. Debrecen, 2003.

Price, Roger: Franciaország története. Bp. 1994.

Runciman, Sir Steven Runciman: A keresztes háborúk története. Bp., 1999.

Runciman, Sir Steven: A szicíliai vecsernye. Bp., 1999.

Sághy Marianne: "A nemzeti monarchiák kialakulása". Rubicon 1997/5-6. 24-27.

Savelli, Agostino: Itália története a birodalom bukásától. Bp., 1936.

Sczczur, S.: “Az 1335. évi visegrádi találkozó”, Aetas (1993/1).

Seignobos, André: A francia nemzet őszinte története. Bp. 1935.

Shepard, Jonathan – Franklin, Simon: A bizánci diplomácia. Bp., 2006.

Southern, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987.

Sz. Jónás Ilona: A középkor nagy császárai. Bp. 1993.

Székely György: "Luxemburgi Zsigmond, egy közép-európai uralkodó", in: Művészet Zsigmond király korában 1387–1437. Tanulmányok. Szerk.: Beke László – Marosi Ernő – Wehli Tünde. Budapest, 1987. 29-69.

Székely György: "Törzsek alkonya - népek születése". Sz 110 (1976)/3. 415-432.

Székely György: “Dürer Németországa”, Századok (1972) 336-342.

Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983.

Teke Zsuzsa: Reneszánsz fejedelmek és pápák. Bp. 1994.

Tokody Gyula - Niederhauser Emil: Németország története. Bp. 1972.

Török József: Egyetemes egyháztörténelem. Bp., 1999. vagy Szántó Konrád: A katolikus egyház tört. Bp. 1983.

Tuchman, Barbara W.: Távoli tükör. A szerencsétlen XIV. század. Bp., 1987.

Vilar, Pier: Spanyolország története. Bp., 1984.

Zöllner, Erich: Ausztria története. Bp., 1999. vagy Huber Alfonz, Ausztria története. Wien, 1899. I. k.

 

Dinasztikus külpolitika Kelet-Közép-Európában a középkorban BTTRNK102DMA

Nemzetközi kapcsolatok története specializáció előadás, MA I. évf.

Bárány Attila Email: barany.attila@yahoo.com

 A kurzus bemutatja a nagyhatalmi külpolitizálás kiszélesedése előtti korszak külkapcsolatainak jellegét. Hangsúlyt kap a nemzetállamok előtti korszak dinaszticizmusa, kifejezetten a Mediterráneumban és Kelet-Közép-Európában. Vizsgáljuk a háborúk "hivatalos" és valóságos okait, a küzdő felek érdekeit, katonai és gazdasági erőviszonyait; a diplomácia "intézményeit"; művelésének forrásanyagát (levelezés; követutasítások; oratio) s annak művelőit illetve kereteit (legatus a latere; rhétór; procurator). Nagy hangsúlyt kapnak a dinasztikus házasságok (pactum matrimonialium, hitbér, jegyajándék.) Külön figyelmet szentelünk – építve a korábbi ismeretekre – a Magyarország szempontjából fontos geopolitikai térségre – Luxemburgok, Jagellók, Habsburgok, Anjouk. Bemutatja az Moszkvai Nagyfejedelemség felemelkedését és a Jagelló-hatalom kiterjedését. Felvázoljuk a Habsburg-birodalom születését és a dunai monarchia eszméjének kibontakozását. Végigkíséri a későközépkori diplomácia mestereinek a tevékenységét (reneszánsz pápaság, Velence).

1.       Hatalmi rendszer Kelet-Közép-Európában és a Mediterráneumban. A későközépkor világa. A keresztes eszme átalakulása.  

2.       Új szereplők Kelet-Közép-Európában. Az Anjouk és a renovatio imperii a Mediterráneumban.

3.       Új hatalom a Mediterráneumban: Aragónia. A negotium Siciliae és a “szicíliai vecsernye”.

4.       A Capet-grandeur a 14. században. A Százéves Háború és kora. A Plantagenet-Valois szembenállás évszázadai.

5.       A dinasztikus belháborúk kora: Armagnac-Burgund konfliktus; A Rózsák Háborúja.

6.       A Luxemburgok birodalma. IV. Károly és Zsigmond Európája. Hatalmi súlyponteltolódás.

7.       Tu nube felix Austria. A Habsburgok felemelkedése (1278-1526).

8.       A hanyatló Bizánc és a Balkán. Az Oszmánok előretörése. A török diplomácia.

9.       Az itáliai városállamok berendezkedése. A comune és a signoria.

10.   A modern diplomácia első mestere a reneszánsz hajnalán: Velence

11.   A nemzetállamok előtti diplomácia: a Szentszék. Az avignoni pápaság. A reneszánsz pápák.

12.   Az itáliai diplomácia nagyjai: a Mediciek és a Sforzák.

13.   Hunyadi Mátyás európai politikája.

14.   A mongolok birodalma. Az Arany Horda.

15.   A Jagelló-hatalom kiterjedése Kelet-Európában. A Moszkvai Nagyfejedelemség felemelkedése.

 

Bibliográfia i, Források

Dante: Az egyeduralom. Dante összes művei. Bp.1962. 403-76.(Önálló kötet,Bp. 1993.)

Bonfini, Antonio, A magyar történelem tizedei. Bp., 1995.

Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp.1999.

Francesco Guicciardini: Itália története, 1494-1534. Bp., 1990.

Enea Silvio Piccolomini: II. Piusz feljegyzései. Bp., 2001.

Machiavelli, Niccolo: A fejedelem. Bp. 1964.

Machiavelli, N.: Firenze története. In: Összes művei. Bp. 1978.

A három Villani krónikája. Ford. Rácz M. Bp.,1909. (Középkori krónikások 8-9.)

Villehardouin, Geoffroy de, Bizánc megvétele. Európa, Bp. 1985.

Compagni, Dino, Krónikája korának eseményeiről. Kriterion, Bukarest, 1989.

Polo, Marco: Utazásai. Il Millione. Bp. 1963.

Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései. Szerk. Györffy Gy. Bp., 1965.

A mongolok titkos története. ford. Ligeti Lajos, Bp. 1962.

Petrarca levelei. Ford. Kardos Tibor, Bp. 1962.

L.F.Marsigli: Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról.Bp.,2007

 

ii, Irodalom 1. Tankönyvek

Európa ezer éve: a középkor. I-II. szerk. Klaniczay Gábor. Bp., 2004.

Angi J.- Barta J. et al.: Európa az érett és a kései középkorban. Debrecen University Press, Debrecen, 2001.

Katus László: A középkor története. Pécs-Bp., 1999.

Európa uralkodói. szerk. Petr Cornej et al. Bp., 1999.

Heussi, Karl, Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris, Bp. 2000.

 

2. Általánosan kötelező művek

Holmes, George: Hierarchia és lázadás (1320-1450). Bp., 2003.

Kleinschmidt, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története. Bp., 2000. (5-43.)

Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1453. Bp., 1999.

Szűcs Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983.

Váczy Péter: Egyetemes Történet. II. Középkor. Bp. 1936.

Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989.

Norman J. G. Pounds: Európa történeti földrajza. Bp., 1997.

 

3. Ajánlott irodalom. Feldolgozások, tanulmányok. (6 munka ismerete kötelező)

A Habsburgok. Szerk. Brigitte Vacha, Walter Pohl., Karl Vocelka. Bp., 1995.

Bárándy Gergely: Velence fénykora. Bp., 1999

Benke József:  Az arabok története. Bp. 1986.

Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Bp. 1972.

Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVIII.században. Bp.1985.

Bréhier, Louis: Bizánc tündöklése és hanyatlása. Bp., 1997.

Marcel Brion: Medici Lőrinc. Bp., 1939.

E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Bp., 1990.

Fodor Pál – Hegyi Klára – Ivanics Mária: Török és tatár hódítók. Budapest, 1993.

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Bp., 1995.

Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Bp. 1979.

Font Márta: A német lovagrend alkonya. Pécs, 1997.

Font-Krausz-Niederhauser-Szvák: Oroszország története. Bp., 1997.

Franzl, Johann: I. Rudolf. Bp., 2000.

Fulbrook, Mary: Németország története. Bp. 1993.

Gergely Jenő: A pápaság története. Bp. 1982. vagy Zimmermann, Harald: A középkori pápaság. Bp., 2001.

Gerics József: Korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp.1987.

Goetz, Wolfgang: A német nép története. Bp. é.n.

Gonda Imre - Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. 1977.

Gunst Péter: V. Károly. Bp. 1976. "Életek és Korok" sor. Szerk. H. Balázs Éva.

Hegyi Klára: Az oszmán birodalom Európában. Bp., 1986.

Hearder, Harry: Olaszország története. Bp. 1992.

Hermann Zsuzsanna: Cesare Borgia. Bp., 1969.

Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Bp., 1961.

Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Bp. 1993.

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp. 1979. (1996.)

Jedin, Hubert: A zsinatok története. Bp., 1998.

Jászay Magda: Velence és Magyarország. Bp. 1990.

Jelavich, Barbara: A Balkán története. I., Bp., 1996.

Kazsdan, A. P. - Litovin, G.G., Bizánc rövid története. Bp. 1961.

A keresztény világ atlasza. Szerk. H.Chadwick - G.R.Evans. Bp., 1993.

Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Bp., 2000.

Kubinyi András: Mátyás király. Bp., 2001

Lewis, Bernard: Isztambul és az Oszmán civilizáció. Bp., 1981.

Magyarország és a keresztes háborúk. Szerk. Laszlovszky J. et al. Gödöllő, 2006.

Matuz József: Az oszmán Birodalom története. Bp., 1990.

Mályusz Elemér, Zsigmond király uralma Magyarországon.  Bp., 1984.

Medvigy Mária: Pápa életpályák. Bp., 1991.

Mika Sándor: Középkor. In: Marczali Henrik: Nagy Képes Világtörténet. VI. köt. Bp. 1900.

Mollat de Jourdan, Michel: Európa és a tenger. Bp. 1996.

Niederhauser Emil: A kelet-európai országok története. Bp., 2001.

Niederhauser Emil: Bulgária története. Bp. 1959.

Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Bp., 2003.

Pirenne, Henri: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.

Papadakis, Aristeides – Meyendorff, John: A keresztény Kelet és a Pápaság felemelkedése. Bp., 2002.

Pohl-Walter-Vocelka, Karl: A Habsburgok. Egy európai dinasztia története. Bp., 1995.

Pósán László: Németország a középkorban. Debrecen, 2003.

Runciman, Sir Steven Runciman: A keresztes háborúk története. Bp., 1999.

Runciman, Sir Steven: A szicíliai vecsernye. Bp., 1999.

Runciman, Steven, Konstantinápoly eleste, 1453. Osiris, Bp. 2000.

Savelli, Agostino: Itália története a birodalom bukásától. Bp., 1936.

Schreiner, Peter: Bizánc. Bp., 2002.

Sczczur, S.: “Az 1335. évi visegrádi találkozó”, Aetas (1993/1).

Shepard, Jonathan – Franklin, Simon: A bizánci diplomácia. Bp., 2006.

Southern, Richard William, A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987.

Sz. Jónás Ilona: A középkor nagy császárai. Bp. 1993.

Szántó Konrád, A katolikus egyház története. Bp. 1987,

Székely György: "Luxemburgi Zsigmond, egy közép-európai uralkodó", in: Művészet Zsigmond király korában 1387–1437. Tanulmányok. Szerk.: Beke László – Marosi Ernő – Wehli Tünde. Budapest, 1987. 29-69.

Székely György: “Dürer Németországa”, Századok (1972) 336-342.

Teke Zsuzsa: Reneszánsz fejedelmek és pápák. Bp. 1994.

Topolski, Jerzy: Lengyelország története. Bp., 1985. vagy Szokolai Katalin: Lengyelország története. Bp., 2001.

Tokody Gyula - Niederhauser Emil: Németország története. Bp. 1972.

Török József: Egyetemes egyháztörténelem. Bp., 1999. vagy Szántó Konrád: A katolikus egyház tört. Bp. 1983.

Vásáry István: Az Arany Horda. Bp., 1986.

Zöllner, Erich: Ausztria története. Bp., 1999. vagy Huber Alfonz, Ausztria története. Wien, 1899. I. k.