Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ország bárói a XIV-XVI. században – életpályák és portrék

Közép-és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék

szeminárium, 2009/2010. II. félév, II.évf.; BTTR12410 (BTTRGT111BA-BTTRGT113BA)

Bárány Attila - https://baranyattila.eoldal.hu/

 

 

A kurzus áttekintést ad a későközépkori magyar arisztokráciáról, a király és arisztokrácia viszonyáról az oligarcháktól a zászlósurakig. Vizsgálja a királyok újarisztokrácia-teremtő tevékenységét, a ligauralom okait, a felemelkedés lehetőségeit (köznemesi karrieristák, udvari lovagok, Sárkányos Rend); a főpapok szerepvállalását a királyi politikában. Vizsgáljuk a birtokszervezet átalakulását (honor és zálog). Mindezt egy-egy bárói életpálya felvázolásával segítjük elő.

 

1. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a XIII. század végén

 

2. A kiskirályoktól a gubernátorig. Az oligarchák helyett zászlósurak: a bárói réteg fejlődése.    Királyi főméltóságviselők. A korona és a bárók viszonya.

 

3. Az Anjouk újarisztokrácia-teremtő tevékenysége.

 

4. Konfliktus és kiéleződése: ligauralom.

 

5. Zsigmond és bárói. A kapcsolatrendszer újraértelmezése: a Sárkányos Rend. 

 

6. Vár és uradalom. A birtokszervezet átalakulása: a honor és a zálog.

 

7. A főpapok. A király és az egyház viszonya. A prelátusok szerepvállalása a királyi politizálásban.

 

8. Király és nemesség. A felemelkedés lehetőségei. A nemesség arisztokrácia-feltöltő funkciója.

 

9. Köznemesi karrieristák az Anjouk és Zsigmond udvarában. Udvari lovagok.

10. Portrék:

1. A Drugethek

2. A Laczkfi-atyafiság

3. A Garaiak: idősb és ifjabb Miklós

4. A Horvátiak

5. A Cilleiek/Grafen von Zilli

6. Zsigmond ‘homo novus’-ai: Stibor és Ozorai Pipo

7. Tari Lőrinc

8. A Pálóciak

9. A Rozgonyiak: István és Cicelle

10. Politikus főpapok: Kanizsai János – Rozgonyi Simon

11. A négy Tallóci fivér

12. Az Újlakiak

13. Berzevici Péter

 


Udvari, lovagi kultúra és művelődés a 11-17. századi Magyarországon

Közép-és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék, szeminárium, 2009/2010. II. félév, II. évf.; BTTR24223BA; Bárány Attila - https://baranyattila.eoldal.hu/

 

Krónikairodalom: elbeszélő források és típusaik. Az ősgeszta; Anonymus, Kézai Simon, Budai Képes Krónika, Rogerius Siralmas Éneke; Pozsonyi Évkönyv, Küküllei, Névtelen Minorita, Thuróczy, Bonfini, Tubero.

A középkori kultúra és művelődés ikonográfiai forrásai. Művészetek.

Kódexfestészet, illuminált kéziratok, táblaképek, oltárképek, szobrászat, ötvösség. Templomépítészet.

 

1. A lovagság fogalma és eszmerendszere. A lovag a középkori hierarchikus társadalomfelfogásban. A lovagi erények főbb teoretikusai megvilágításában (Ramón Llull; Geoffroi de Charny).

 

2. A lovagság bázisa Magyarországon: a miles értelmezése; az udvari lovagság, udvari ifjak, udvari familiárisok körének és kialakulásának értelmezése. A lovagság meghonosodása Magyarországon. A lovagi státusz anyagi feltételei; fegyverzet.

 

3. Az első „lovagok”: Szent István német lovagjai, Hont és Pázmány; Olivér lovag; Raynald; a Héder nembeliek. Az Anjouk és a Luxemburgok „lovagjai”: a Drugethek; Ozorai Pipo.

 

5. Medium Regni – középkori magyar királyi székhelyek és szerepük, jelentőségük.

Udvari reprezentáció és udvartartás a későközépkori Magyarországon. Udvarok: III. Béla, Imre, II. András; Lajos, Zsigmond és Mátyás udvara: lovagi építészet. Visegrád, Zólyom, Diósgyőr, Végles. A lovagi torna kezdetei, meghonosodásának kérdései.

 

6. Udvari élet: Fogadások, processzusok, lakomák, lovagi tornák. A lovagi torna kezdetei, meghonosodásának kérdései. Pacta Matrimonialia: Uralkodói házasságok. A királyné és a királynéi udvartartás. Házassági szerződések, jegyajándék, hitbér.

 

7. Lovagi irodalom. A lovagi eszme mitológiai gyökerei. A hőskölteményektől a trubadúrlíráig.

A Nagy Sándor- és a Trója-regény, az Arthur-mondakör. Nápolyi-francia hatások az Anjou-korban. A lovagi eszme hatásai a krónikairodalomban.

 

8. A „lovagszent” és a „szent király fogalma”. A Szent István-legendárium. Szent György és Szent László-kultusz Magyarországon. Athleta Patriae: a László-legendárium. A Toldi-mondakör.

 

9. A keresztes eszme és a lovagság. A keresztes háború és a nemesi társadalom. Egyházi lovagrendek: templomosok, johanniták, teutonok, lazariták, Szent-lélek ispotályosok. A stefaniták kérdése. A vránai perjel és szerepe Magyarországon. Keresztes építkezés: Karcsa, Gerényes. Rotunda-templomok.

 

10. Világi/fejedelmi lovagrendek. Az Anjouk és a Luxemburgok rendjei, rendjelei, jelvényei.

A Szent György Lovagi Testvériség.; a Sárkányos Társaság és emlékei. Nyugati világi lovagrendi jelvények Magyarországon (pl. a ciprusi Kardrend).

 

11. Heraldika: Pajzs és sisakdísz. Nemzetségi jelvények - Nemesi címerek. A Csákok oroszlánjától Zsigmond címeradományaiig. Ősi szimbólumok - nyugati hatások.

Címerábrázolások Bárói és főpapi sírkövek, kályhacsempék.

 

12. Arisztokrata rezidenciák, „Lovagvárak”; a castellum. Lovagi udvarok (pl. a Kőszegiek lékai és németújvári udvara; a Cilleiek és a Garaiak rezidenciái stb.) Nemzetségi monostorok, magánegyházak (Ákos, Rátót stb.).

 

13. A lovagság képzőművészeti emlékei: A Magyar Anjou Legendárium. A Kolozsvári-testvérek Szent György-szobra. A Szent László-herma. A László-kultusz centruma: Várad. Szent László-motívumok, freskósorozatok középkori templomainkban (Erdély). Kódex-illumináció: a Képes Krónika; a Nekcsei Biblia ábrázolásai. A Secretum Secretorum oxfordi kódexe. A zárai Szent Simeon-ereklyetartó. A szentkirályok tiszteletének emlékei: Aachen, Köln.

 

14. Összegzés, értékekés.


Politikai struktúrák, államrendszerek és intézmények - Bárány Attila egy. adj. - 

 

1. A bizánci autokrácia rendszere.

2. A patrimoniális és szakrális-karizmatikus királyság. A hűbériség rendszere.

3. A rendiség Nyugat-Európában.

4. A rendiség Európa perifériáin (Skandinávia, Lengyelország).

5. A centralizált központi hatalom a középkori Nyugat-Európában.

6. A szabadság kis körei. A város a középkorban. Városszövetségek. Szerzetesrendek, céhek.

7. Az itáliai városállamok berendezkedése: a comune és a signoria rendszere.

 

Bibliográfia i, Források

Anna Komnéné: Alexias. Bp., 2002.

Aquinói Szent Tamás: Summa Theologica. Részletek. Bp., 1998.

Compagni, Dino, Krónikája korának eseményeiről. Kriterion, Bukarest, 1989.

Dante: Az egyeduralom. Dante összes művei. Bp.1962. 403-76. (Önálló kötet,Bp. 1993.)

Paulus Diaconus: A longobardok története.. Brassó, 1906.

Dionüsziosz Areopagitész: A mennyei hierarchiáról. in: Az isteni és az emberi természetről. Görög egyházatyák. Bp., 1994.

Einhard: Nagy Károly élete. Bp., 1901.

Euszebiosz egyháztörténete. Bp., 1983.

Freisingi Ottó: I. Frigyes császár tettei. Bp., 1913.

Froissart krónikája. Szerk. Kulcsár Zsuzsanna. Bp., 1985.

Iordanes: Getica. A gótok eredete és tettei. Bp., 2004.

Korai angolszász törvények. Szerk. Szántó Richárd. Szeged, 1996.

Machiavelli, Niccolo: A fejedelem. Bp. 1964.; uő: Értekezések Titus Livius első tíz könyvéről. In: Összes művei. Bp. 1978.

Mezei László (szerk.): Krónikások, krónikák. I-II. Bp. 1960.

Prokópios: Titkos történet. Bp., 1984.

Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp.1999.

John of Salisbury: Policraticus. Bp., 1999.; uő: Metalogicon. Bp., 2004.

Sevillai Isidorus: A gótok, vandálok és szvévek története. Szeged, 2008.

II. (Nagy) Erik svéd király: Landslagja. In: Az ókori és a középkori társadalomtört. kérdései. Bp., 1970.

A Szász tükör. Eike von Repgow: Sachsenspiegel. Szerk. Blazovich László. Szeged, 2005.

ii, Irodalom: 1. Tankönyvek és kötelező művek

Európa ezer éve: a középkor. I-II. szerk. Klaniczay Gábor. Bp., 2004.

Angi J.- Barta J. et al.: Európa a korai középkorban. és Európa az érett és a kései középkorban. Debrecen, 1997-2001.

Bloch, Marc: A feudális társadalom. Bp., 2002.

Canning, Joseph: A középkori politikai gondolkodás története 300-1450. Bp., 2002.

Duby, Georges: A lovag, a nő és a pap. Bp. 1987.; UŐ: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978.

Gerics József: Korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp.1987.

Le Goff, Jacques: Európa születése a középkorban. Bp., 2007.

2. Ajánlott irodalom. Feldolgozások, tanulmányok. (3 munka ismerete kötelező)

Benevolo, Leonardo: A város Európa történetében. Bp. 1994.

Bloch, Marc: Gyógyító királyok. Bp., 2005.

Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Bp. 1972.

Braudel, Fernand: Franciaország identitása. I-II. Bp., 2003.

Bréhier, Louis: A bizánci birodalom intézményei. Bp., 2003.

Churchill, Winston: Az angol ajkú népek története. Bp., 2004.

Davis, R. H. C.: A normannok. Mítosz és valóság. Bp., 2002.

Duby, Georges: Katedrálisok kora. Bp. 1984.

Duby, Robert - Mandrou, Robert: A francia civilizáció ezer éve. Bp. 1975.

Fischer-Fabian, S.: A német cézárok. A középkor német császárainak tündöklése és bukása.Bp.1985.

Floss, Clive - Magdalino, Paul: Róma és Bizánc. Bp. 1990.

García de Cortázar, Fernando – José Manuel González Vesga: Spanyolország története. Bp., 2001.

Guenée, Bernard: "Állam és nemzet Franciaországban a középkorban". Világtörténet (1984/1) 3-16.

Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Bp. 1993.

Holmes, George: Hierarchia és lázadás (1320-1450). Bp., 2003.

Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Bp. 1979.

Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Bp., 2000.

Vilhelm Moberg: Népem története. Svédország a középkorban. Bp. 1984.

Mumford, L.: Város a történelemben. Bp. 1985.

Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Bp., 2003.

Pósán László: Németország a középkorban. Debrecen, 2003.

Henri Pirenne: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.

Savelli, Agostino: Itália története a birodalom bukásától. Bp., 1936.

Southern, Richard William, A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987.

Sz. Jónás Ilona: A középkor nagy császárai. Bp. 1993.

Teke Zsuzsa: Reneszánsz fejedelmek és pápák. Bp. 1994.

Topolski, Jerzy: Lengyelország története. Bp., 1985. vagy Szokolai Katalin: Lengyelország története. Bp., 2001.

Tokody Gyula - Niederhauser Emil: Németország története. Bp. 1972.

Váczy Péter: Egyetemes Történet. II. Középkor. Bp. 1936.

 

 

Az ország bárói a XIV-XVI. században – életpályák és portrék – Bárány Attila

https://baranyattila.eoldal.hu/

Bibliográfia

I. Források

Anjou-kori Oklevéltár. Documenta Res Hungaricas Tempore Regum Andegavensium         Illustrantia. szerk. Kristó Gy., I-VIII. Budapest-Szeged, 1990-,

Zsigmondkori Oklevéltár. szerk. Mályusz Elemér, I-II. Bp.,1951-1958.; III-. Bp., 1993-.

Levéltárak kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000-1686). szerk. Blazovich L.-Érszegi G.-Turbuly Éva. Bp.-Szeged, 1998.

Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája, ford. Geréb László. Bp. 1960.

Makkai László-Mezei László, Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Nemzeti Könyvtár. Bp. 1960.

Thuróczy János: A magyarok krónikája. ford. Horváth János, Bp.: Magyar Helikon, 1978.

Bonfini, Antonio, A magyar történelem tizedei. Bp., 1995.

Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. szerk. Léderer Emma, Bp., 1964.

Szöveggyűjtemény a középkori magyar történelemből. Szerk. Bolla Ilona – Rottler Ferenc. Bp., 1986.

Középkori históriák oklevelekben (1000-1410). szerk. Kristó Gy., Szeged, 1992.

Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. szerk. Blazovich L.- Kristó Gy.- Makk F. Szeged, 1994.

A korona elrablása. Kottaner Jánosné emlékirata, ford. Mollay Károly, Bp.1979.

Engel Pál: Kamarahaszna - összírások 1427-ből. Bp., 1989.

 

II. Irodalom

Baranyai Béla, "Zsigmond király un.Sárkány-rendje"  Századok  59-60  (1925/1926)  561-591., 681-719.

Bertényi Iván: Szepesi Jakab országbíró. A magyar királyi kúriai bíráskodás történetéhez a XIV. században. Bp., Akadémiai, 1971.

--: Nagy Lajos király. Bp., Kossuth, 1989.

--: Magyarország az Anjouk korában. Bp., Gondolat, 1987.

--: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp., 1976.

Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Bp., 1947. [2003]

Borosy András: "A lovagi haditechnika és a lovagság az Árpád-korban", in Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp., 1984.

--: "Vélemények a korafeudális fejedelmi kíséretről", AH Szeg 70 (1981) 19-39.

--: "Főurak, familiárisok, harcosok Magyarországon", HK  (1978) 315-338.

Bónis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971.

Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Bp., 1943. [2002]

Csoma József: Magyar nemzetségi címerek. Budapest, 1904. [Reprint: Karácsonyi Magyar nemzetségek. c. munkájának mellékleteként, Budapest, 1995.]

Csukovits Enikő: Középkori magyar zarándokok. Bp., 2003.

Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, Akadémiai: 1990. /Reprint: Bp. 1941./

Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Bp., 2002.

--: "Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről" Századok 116 (1982) 880-922. [Honor, vár, ispánság-kötetben.]

--: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. Bp.,1977.

--: "Nagy Lajos bárói" Történelmi Szemle 28 (1985), 393-413.

--: "Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelme az oligarchák ellen 1310-23", SZ 122 (1988) 89-146. [Honor, vár, ispánság- kötetben.]

--: „Vár és hatalom. Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon. I-II.” [Honor, vár, ispánság-kötetben.]

--: „A Honor. A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez” [Honor, vár, ispánság-kötetben.]

--: „Nagy Lajos ismeretlen adományreformja” [Honor, vár, ispánság- kötetben.]

--: „Társadalom és politikai struktúra az Anjou-kori Magyarországon” [Honor, vár, ispánság-kötetben.]

--: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. Bp., 1996.

--: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. Bp., 1998.

--: „Ozorai Pipo”, In: Ozorai Pipo emlékezete. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1987. 53-88. [Honor, vár, ispánság. Bp., 2003.]

Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja. Budapest:Magvető 1992.

--: A XV. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Bp., 1970.

--: "Királyi tisztség vagy hűbér?" Történelmi Szemle 25 (1982) 483-509.

--: Ispánok, bárók, kiskirályok.  A középkori magyar arisztokráca fejlődése. Bp., 1986.

--: Kolduló barátok, polgárok nemesek. Bp., 1981.

--: Könyörülj, bánom, könyörülj! Bp., 1986.

--: Vár és társadalom a XIII - XIV. századi Magyarországon. Bp., 1977.

--: Uram, királyom. Bp., 1974. [2004]

Hampel J.: "A Drugethek őseiről", SZ 15 (1881) 133-45.; 207-13.

Hóman Bálint - Szekfű Gyula, Magyar történet. I-V., Budapest, 1935-6.

Karácsonyi János, Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900-1901.

Keresztes Kálmán, "A Rozgonyiak" Turul 40 (1926) 19-27.

Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Bp. 1973.

--: Csák Máté. Bp. 1986.

--: "A Kőszegiek kiskirálysága", Vasi Szemle 29 (1975) 251-268.

--: Az Anjou-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1988.

--: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979.

--: A rozgonyi csata, Bp., Zrínyi, 1978.

--: Magyarország vegyesházi királyai. Bp., 2003.

--: Kristó Gyula: „I. Károly király harcai a tartományurak ellen”, Századok, 137 (2003) 2: 297-348

Kristó Gyula-Makk Ferenc-Marosi Ernő: Károly Róbert Emlékezete. Budapest, 1988.

Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999.

Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a XIII.-XIV. században. Bp., 1988.

Lenkey Zoltán – Zsoldos Attila: Szent István és III. András. Bp., 2003.

Magyar kódex II. Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301 - 1526. Bp., 1999.

Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971.

--: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984.

--: "A Toldi-monda", Klebelsberg Évkönyv IV. Bp., 1934. 126-49.

--: - Mályusz Elemér, "A magyar köznemesség kialakulása" Századok  76 (1942)  272-305;  407- 434.

-: "A négy Tallóci fivér" Történelmi Szemle 23 (1980) 531-576.

--: "A XV. századi magyar püspökök." Történelmi Szemle 8 (1965)

Művészet I. Lajos korában. szerk. Marosi Ernő-Tóth Melinda-Varga Lívia, Bp., 1982.

Művészet a Zsigmond korban. szerk. Marosi Ernő, I-II.,          Bp., 1987.  I: Tanulmányok: Engel Pál, "Zsigmond bárói", I: 114-130.          

Reiszig Ede, "A Kanizsaiak a XV. században" Turul 55 (1941) 21-31., 71-81.

Reiszig Ede,  "Az Újlaki család" Turul 57 (1943) 1-13.,  56-65.

Sinkovics István, "A magyar nagybirtok élete a XV. század elején" in: Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. szerk. Domanovszky S., Budapest: Sárkány, 1933.

R(ugonfalvi) Kiss István: "Az 1386.évi országgyűlések", SZ 46 (1913) 721-35.

Süttő Szilárd: "A II. (Kis) Károly elleni merénylet 1386. február 7-én", HK (2000/2.) 379-97.

--: Anjou-Magyarország alkonya. I-II. Bp., 2004.

Szilágyi Sándor (szerk.), A magyar nemzet története. I-X. Bp., 1895-98. III. k.

Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1992.

Wertner Mór: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-II. Temesvár, 1891.

--: "Adalékok Toldi Miklós életrajzához", Akadémiai Értesítő 24 (1913) 172-180.

--: "A Garaiak", Századok 31 (1897)  902-38.

--: "A Güssingiek", SZ (1895) 42-64.; 136-54.

Wertner Mór,  "A Garaiak"  Századok  31 (1897)  902-38.

Wertner Mór, "A Lévai Csehek"  Századok 35 (1901) 332-342.


Udvari, lovagi kultúra és művelődés a 11-17. századi Magyarországon

szeminárium, II. évf. Bárány Attila, https://baranyattila.eoldal.hu/

Bibliográfia i., Források

Küküllei János és a Névtelen Minorita krónikája. Bp., 2000.

Thuróczy János, Chronica Hungarorum. ford. Horváth János, Bp., 1978. [2001]

Antonius de Bonfinis: A magyar történelem tizedei. Bp., 1995. ford. Kulcsár P.

Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. szerk. Léderer Emma, Bp., 1964.

Középkori históriák oklevelekben (1000-1410). szerk. Kristó Gy., Szeged, 1992.

Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. szerk. Blazovich L.- Kristó Gy. Szeged 1994.

Ottó freisingi püspök: I. Frigyes császár tettei.  Bp. 1912.

A három Villani krónikája. Középkori Krónikások. VIII-IX. Bp., 1909.

Árpád-kori legendák és intelmek. Szentek a magyar középkorból. I. szerk. Érszegi Géza. Bp. 1999. II. Legendák és csodák. Szentek a magyar középkorból. II. szerk. Madas Edit – Klaniczay Gábor. Bp., 2001.

Einhard: Vita Caroli Magni. Nagy Károly élete. Ford. Dékáni Kálmán, Bp., 1901.

Clairvaux-i Szent Bernát: Az új lovagság dícsérete. In: Veszprémy László, szerk.: Az első és második keresztes háború korának forrásai. Bp., 1999.

Minnesang. A középkori német világi líra gyöngyszemei. szk. Lőkös Péter. Bp.,1998.

A Nibelung-ének. Ford. Szász Károly, Bp., 1901. [Gödöllő, 2004.]

A Nibelungok. Átdolg. Franz Fühmann, München, 1979.

Roland-ének. szerk. Rajnavölgyi Géza. Bp., 1998.

Antoine de la Sale: Jehan de Saintré lovag története. Bp., 1985.

Sir Gawain és a Zöld Lovag regéje. ford. Vajda Miklós. Bp., 1960.

A szerelmes és a Halál. (100 régi spanyol románc.) szerk. Simor András. Bp., 1999.

Tännhauser. ford. Glück Kálmán, Bp., 1907.

Trubadúrok és trouvére-ek. Az udvari szerelem költészete. szk. Szabics I. Bp.1998.

Geoffroi de Villehardouin: Bizánc megvétele. Bp., 1985.

Jacobus de Voragine: Legenda aurea. /Szt György, 102-105./. Bp., 1990.

Walter von der Vogelweide. Válogatott versei. ford. Keresztúry Dezső, Bp., 1961.

Wolfram von Eschenbach, Parzival. /Parszifál./ átdolg. Werner Heidiczek, Bp., 1978.

Yvain, az oroszlános lovag históriája. Bp., 1999.

Szibilla királynő édene. Középkori francia szerelmi történetek. Szerk. Szabics Imre, Bp., 1987.

Gottfried von Strassburg, Tristan. átdolg. Gunter de Bruyn, Amsterdam, 1979.

Hősköltemény. Arthur-mítoszok. ford. Nagy Gyula, Bp., 1927. [Új kiadás: A grállovagok. Artusz, Gawan és Lanzelot története címmel. Debrecen, 2001.]

Thomas: Trisztán és Izolda. Bp., ford. Képes Júlia. Bp., 1983.

Lovagköltők. Dalok a Minnesang világából. ford. Balogh Károly, Bp., 1935.

"Énekelj aranymadár". Német lovagköltők antológiája. ford. Lator László. Bp., 1960.

Aucassin és Nicolette. Ford. Tóth Árpád, Bp., 1977.

Marie de France: XII szerelmes rege. Ford. Rajnavölgyi Géza, Bp., 2001.

Ének Cidről. Középkori spanyol epikus költemény. Frod. Csala Károly, Bp., 2002.

Juan Ruiz hitai esperes: Jó szerelem könyve. ford. Simor András, Bp., 2001.

Baldassare Castiglione: Az udvari ember. In Az udvari élet művészete Itáliában. Szerk. Vígh Éva, Bp., 2004.

Cid. Spanyol románcok. ford. Beksics G. Bp., 1885.

Anna Komnéna: Alexias. ford. Passuth László. Bp., 1943. [2003]

Joseph Bédier: Tristán és Izolda regéje. ford. Pap Gábor, Bp., 1990.

Írott források az 1050-1116. közötti magyar történelemről. Szerk. Makk F.,Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006.

A magyarok cselekedetei / Anonymus, Kézai Simon. Veszprémy László. Bp, 1999.

Baldassare Castiglione: Az udvari ember. In Az udvari élet művészete Itáliában. Szerk. Vígh Éva, Bp., 2004.

 

ii., Irodalom

Áldásy Antal: A keresztes hadjáratok története. Bp., 1924.

Árpádházi Szent László / a szöveget gond. Mudri Katalin ; [fotók Mudrák Attila és Szelényi László]. Bp., 1998.

Baranyai Béla, "Zsigmond király un. Sárkány-rendje", Századok 59-60  (1925/1926)  561-591., 681-719.

Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Bp., 1897.

Bertényi Iván: Új magyar címertan. Bp., 1998.

--:"A címerek katonai felhasználása Magyarországon a 13-14.században", HK (1987/4.) 395-412.

--: "Címerek és zászlók az Árpád-korban. (Különös tekintettel a korai magyar címer- és zászlóhasználat egyes külföldi párhuzamaira)",  Budapest, 1993. (Strigonium Antiquum 2.) 99–104. o.

--, Kis magyar címertan. Bp., 1983. Új: 1993.

--: Nagy Lajos király. Bp., Kossuth, 1989.

--: Magyarország az Anjouk korában. Bp., Gondolat, 1987.

Borosy András: "A keresztes háborúk és Magyarország", HK 109 (1996/1.) 3-43. ; (1996/2) 11-55.

--: "A lovagi haditechnika és a lovagság az Árpád-korban", in Mályusz Elemér Emlékkönyv. Bp., 1984.

--: "Vélemények a korafeudális fejedelmi kíséretről", AH Szeg 70 (1981) 19-39.

--: "Főurak, familiárisok, harcosok Magyarországon", HK  (1978) 315-338.

--: "Hadi érdemek Magyarországon a XIII. században", HK (1985/2.) 5074-40.

--: "A XI-XIV. századi magyar lovasságról", HK 9 (1962/2) 119-174.

--: "Perdöntő párviadalok Magyarországon", HK (1986) 237-51.

--: "A kora Árpád-kori kíséret és testőrség szerepének historiográfiai áttekintése", HK (1984/2.) 290-304.

Bozóky Edina: "A Grál-legenda eredete". Világosság 1972/11. 663-670. old.

Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, Akadémiai: 1990. /Reprint: Bp. 1941./

Georges Duby: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp., 1978.

--: A lovag, a nő és a pap. Bp., 1987 .

Eckhardt Sándor: "Trubadúrok Magyarországon", Irodalomtörténet (1961) 129-37.

Edelényi Adél: Templomos lovagok az európai néphagyományban. Bp., 2004.

Engel Pál – Lővei Pál – Varga Lívia, "Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről" Ars Hungarica 11 (1983) 36-37.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII - XIV. századi Magyarországon. Bp., 1977.

Györffy György: István király és műve. Bp., 2000.

--: László király emlékezete. Bp. 1977.

--: "A lovagszent uralkodása", Történelmi Szemle 20 (1977) 533-564.

Hankovszky Béla – Kerny Terézia – Móser Zoltán: Ave Rex Ladislaus. Bp., 2000.

Horváth Cyrill: Szent László-legendáink eredetéről . Bp., 1928.

Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp., 1931.

Huszka J.: "A Szt. László legenda székelyföldi falképekben", (1885) 211-20.

Kalmár János: Régi magyar fegyverek.  Bp., 1971.

Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet: a magyar irodalom keletkezése. Bp., 1935.

--: Középkori kultúra, középkori irodalom. Bp., 1941.

Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén. Bp., 1990.

--: Udvari kultúra és a civilizáció folyamata. In Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Á., Bp.,1987.17-52.

Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. („Püspöki rezidenciák a középkori magyar királyságban”, 213-224.; „Huszti Márton, II. Ulászló király udvari muzsikusa”, 185-192.)

Kulcsár Zsuzsanna: Így éltek a lovagkorban. Bp. 1963.

--, A középkori élet. Bp., 1964.

Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1988.

--: Az Anjou-kor háborúi. Bp., Zrínyi, 1988.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Marosi Ernő, III. Béla emlékezete. Bp. 1981.

Kristó Gyula-Makk Ferenc-Marosi Ernő: Károly Róbert Emlékezete. Budapest, 1988.

Kumorovitz L. Bernát: "Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez", Tanulmányok Budapest Múltjából 17 (1966) 9-26.

Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Bp., 1988.

László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei.  Bp., 1993.

Lukács Zsuzsa: "A Szent László legenda a középkori magyar falfestészetben" in Athleta patriae. 161-204.

Magyar párbaj. Bp., 2002.

Magyar Zoltán: A liliomos herceg. Szent Imre a magyar kultúrtörténetben. Bp., 2000.

--: Szent István a magyar néphagyományban. Bp. 2000.

--: „Keresztény lovagoknak oszlopa”. Szent László a magyar kultúrtörténetben. Bp., 1996.

--: Szent István a magyar kultúrtörténetben. Bp., 1996.

Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1938.

Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. Bp., 1988.

Magyar kódex II. Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301 - 1526. Bp., 1999.

Makkay János: A laskodi Szent László-freskó és a keresztről leemelt vérző Megváltó: Szent László és a Szent Grál Laskadon. Bp., 2001.

Sir Thomas Malory, Morte d'Arthur. Arthur királynak és vitézeinek, a kerek asztal lovagjainak históriája. ford. Tellér Gyula. Bp., 1970. (1996.)

Mályusz Elemér: "A Toldi-monda történeti alapja", HK (1924) 3-32.

--: "Toldi Miklós", HK (1926) 225-28..

--: "A Toldi-monda", Klebelsberg Évkönyv IV. Bp., 1934. 126-49.

--: Zsigmond király uralma Magyarországon.  Bp., 1984.

Medium regni. Középkori magyar királyi székhelyek. Szerk. Altmann J.-Biczó P.-Buzás G. et al. Bp., 1996.

Mezey László (szerk.): Athleta patriae. Tanulmányok Szent László történetéhez. Bp. 1980.

--: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp., 1979.

--: Deákok és lovagok. Bp., 1960.

Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorból. Szerk. Fügedi Erik. Bp., 1986. [benne: Bollók János: „Szent Imre alakja középkori krónikáinkban”, 61-75.; Engel P.-Lővei P.-Varga L.: „Főnemesi sírkövek a Zsigmond-kori Magyarországon”, 203-233.]

Művészet I. Lajos korában. szerk. Marosi Ernő-Tóth Melinda-Varga Lívia, Bp., 1982.

Művészet a Zsigmond korban. szerk. Marosi E. , Bp., 1987.

Pais Dezső: "Francia hatás Magyarországon 700 évvel ezelőtt",Napkelet (1923)187-9.

Reiszig Ede: "Róbert Károly és a János-lovagrend", SZ 36 (1903) 515-30.

Bertrand Schnerb: "A francia-burgundi kontingens részvétele a nikápolyi hadj.ban", HK 111 (1998) 3: 583-92.

Schwarzenberg, Karel: Heraldika. Bp., 1992.

Somlyói Tóth Tibor: "Mennyei béke – földi háború. A háború keresztény megítélése a középkorban." Világosság 25 (1984) 2: 98-105.

Szabics Imre: A trubadúrok költészete. Bp., 1995.

--, A Roland-ének és a francia udvari költészet. Bp., 1990.

Szent László király emlékezete: szentté avattatása hétszázados évfordulójának váradi ünneplése alkalmával. közreb. Bunyitay Vincze. Bp., 1892.

Sweeney, J.R., "Magyarország és a kereszteshadjáratok a 12-13. században", SZ 118 (1984) 114-124.

Vajay Szabolcs: "A sisakdísz megjelenése a magyar heraldikában", LK 40 (1969) 279-87.

Veszprémy László: "Az Anjou-kori lovagság kérdéséhez: A Szent György lovagrend; Nagy Lajos lovagavató szerepe", HK (1994/1.) 3-19.

--: "A magyarországi lovagságról", HK (1984/4.) 746-52.

--: "Páncél és páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben",HK (1995) 3-12.

Vígh Éva: Éthos és Kratos között. Udvar és udvari ember a 16-17. századi Itáliában. Bp., 1999.

Walkó György: Középkori költészet és európai valóság. Bp., 1984.

Wertner Mór: "Adalékok Toldi Miklós életrajzához", Akadémiai Értesítő 24 (1913) 172-180.

Zemplényi Ferenc: „A középkori udvari kultúra funkcióváltása a középkorban”. In Magy. ren. Udv.. 52-86.

--: Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom. Bp., 1998.

Keresztes háborúk/lovagrendek

Hársing László - Kozák Károly: "A johanniták a középkori Magyarországon",

Világosság (1979/11.).

Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. Bp. 1925.

Török József: Szerzetesek és lovagrendek Magyarországon. Bp., 1990.

Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky J. – Majorossy J. – Zsengellér J., Attraktor, Gödöllő, 2006.